Úgy tűnik, hogy komolyabb, eget rengető események hiányában egyelőre maradnak az összefoglaló mesék. Így történhet meg, hogy 2009 utolsó két hónapjának eseményeit a mai történet regéli el.
Szóval, Oli megérkezése után megszaporodtak a képkészítéssel töltött órák, csak kattogott a gép, Macci pedig szeretett modell lenni. Produkálta is magát, nagyokat nézett a saját mobil- kamerájába, hogy engem fotózzon és evett is, ami megfelelő témának bizonyult.
Fontosnak nem mondható esemény volt novemberben még az Allee megnyitója, amire Macci nem jutott el vidéki elfoglaltsága miatt, ezért utólag hédereltünk ebben az igazán kellemes plázában.
Voltunk az Apple boltban is és eldöntöttem, hogy a következő lakók egyike már a saját lakásban a cég által gyártott asztali gép lesz...hasonló méretben, mint ami a képen látható.
Bé és Dé Hollandiában tett túrája után megleptek egy ott nevelkedett amarillisz hagymával, ami a gondos kezeimnek köszönhetően szimbolikusan két óriás és gyönyörű bimbót tolt ki magából. A későbbi posztok folyamán az ő történetéről is szó fog esni azt hiszem.
A tél nekem mindig a szívem csücske, talán a születésnapom, talán a karácsony hangulata miatt is. 2009- ben sem maradhatott ki a Vörösmarty téri vásár, ahol Macci és barátnőnk útja a kifőzdékhez vezetett. Én nézelődtem volna, de az éhség szava szent.
Szépen lassan felkerültek az előkarácsonyi égők is a lakásban.
Aztán megérkezett az első hó.
Ami aztán brutális mennyiségben hullott alá pont a születésnapi buli napján, 19- én.
A buli? Nos...az év egyik legjobbjára sikeredett, minden önfényezés nélkül, a többiek állítása alapján. A kép persze nem tudja visszaadni a hangulatot, bár próbálkozik nagyon.
Eljött hozzánk is a szenteste. Nappal érkezett, 420 forintos, bár annál szebb műkarácsonyfát hozott, és elérkezett a pillanat, hogy ajándékként beköltözzön hozzánk Dödölle is.
A karácsonyi ünnepeket jól átgondolva, a lehetőségeinket is figyelembe véve mindketten a szüleinkkel töltöttük, de az esti webkamerázások és az átlagban kétóránként folytatott telefonbeszélgetések így is széppé tették a külön töltött ünnepet. Muszáj itt megemlíteni, hogy azt a gyönyörű és szép mennyiségű havat, amiben a születésnapi buliról hazafelé illumináltan még meg is feküdtünk, egy 25- én érkező szubtrópusi felhőszakadás mosta el, égzengéssel, földindulással. Globális felmelegedés, hurrá...
Szilveszter napján találkoztunk legközelebb, hogy egy ismételten éktelenül jó óévbúcsúztató buli részesei lehessünk barátnőnknél. Macci be is vásárolt trombitát, szerpentint…meg egy rózsaszín műhajat, ami aztán az este sztárja lett. Maccit pedig ezért a cselekedetéért hivatalosan is elnevezték Letíciának. Voltak más sztárok is az este alatt, egy rózsaszín nyuszi fül lett a második helyezett a sztárkellékek listáján, ami aztán ugyancsak mindenki fejét megjárta.
Így búcsúztattuk 2009- et, hogy aztán az elmúlt pár napban felgyorsuljanak az események. Új és újabb remények, 2010 idáig sok ötletet hozott, hogy miként és hogyan induljunk el a siker felé. De erről majd egy későbbi beszámolóban.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése