2009. június 24., szerda

Esőrajzok ...

Enyhe telünk van mostanában . Nem ?
Ilyenkor még a lábujjaink is ragaszkodnak a takaró alá , hát még a többi .... ! Nem tudom mások hogy vannak ezzel, de mi kimondottan tudunk örülni az ilyen lakásba parancsoló júniusi napoknak is ! Ezek a nagybeszélgetős , kávé melletti közös spirituális kalandozásos napok ugyanolyan frenetikus élményeket tudnak okozni számunkra , mint egy corvin tetős electro party vagy akár a baráti kőr szokásos szombat esti kajás-filmnézős kultestjei . Semmiképpen sem szeretnék ismételten az "közémelyítés" hibájába esni , ezért most nem is használnék "csöpögösenszirupos" szavakat,....profánul tehát , így éldegéljük meg hétköznapjainkat , szeretetben ... szerelemben,... együtt .
Még májusban , egy ugyanilyen ,szürke esőszemetelős szombat délutánon került a kezünkbe egy írd és mond kábé 6*14 centis ,olyan egyik oldalán öntapadós kis jegyzettömb, meg egy golyóstoll . Mindenféle konkrét cél nélkül , csak úgy elkezdtem firkálgatni az ilyenkor szokásos kis , évek óta nem gyarapodó rajzocskáimat , egy nyuszifejet...elefántot hátulról ( ez a kedvencem ), meg egy ágyat melyről négy (természetesen férfi ) láb lóg ki félre nem érthető pózban . Nagyjából egyébként ennyi a portfólióm ... !
Harmadik szösszenetem befejezése után felnéztem Brumira , aki közben bajsza mögött somolyogva figyelte idétlenkedésemet, majd hirtelen elhatározásból megkértem, dermedjen mozdulatlanná , mert portrét szeretnék készíteni róla . Önbizalomtól dagadó keblekkel , egy golyóstollal meg az imént említett méretű lapocskával fogtam hozzá a "mű" elkészítéséhez ,ami negyed óra elteltével megszületett !

Íme :

Természetesen az egész projecthez csak annak bevállalása árán kezdhettem hozzá, hogy modellt ülve , Brumi is elkészítheti a saját portréját , rólam!

Hát tessék :



Távol álljon tőlem bármiféle önfényezés , de be kell vallanom egészen kiválóra sikeredett a két kép ! Azt azonban el kell ismernem - kíváncsiabbak figyelem - , Brumi rajza közelebb áll a valósághoz mint az én karcolatom , ami nem tudta teljes valójában visszaadni macikölyök igazi szépségét !
Időközben ájszkáfévá hűlt feketénk utolsó cseppjeinek kortyolgatása után , konstatálva az eső szakadatlan intenzitását , meg azt, hogy már a Bazilika is elbújt a szürke esőfüggöny mögé , jókedvű elégedettséggel visszacsoszogtunk,be... egyenesen a jótékony melegséget nyújtó takaró alá , az ágyba ...

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Viccesek a képek. :-)